Karburátor: Hogyan működik és mit tegyen, ha megsérül?

A közelmúltban a karburátort szinte minden benzinmotorhoz használták. Az idő előrehaladtával a karburátort modern befecskendezők váltották fel. Ezért szikragyújtású motorban volt, ahol keveréket készített a folyékony tüzelőanyagot és a levegőt égő motorra. A keverék előállítása az áramló levegőben lévő üzemanyag porlasztása volt.

Hogyan működik a karburátor?

Az üzemanyag az üzemanyag-szivattyú nyomása, amely az injekciós fúvókákon keresztül permetezett, de meg kell egyeznie a levegő mennyiségével. A szívó levegő egy változó keresztmetszetű fúvókán átáramlik. Abban a pontban, ahol a fúvóka keresztmetszete szűkül, egy tüzelőanyag-fúvóka kimenetet találunk az úszó kamrából. Ekkor a bemeneti levegő nyomása csökken, de az áramlási sebessége megnő. Amikor a levegő áthalad ezen a csökkentett téren, a sebessége ismét csökken, de a levegőbe kerülő tüzelőanyag megszakad. Az ilyen tüzelőanyagot jobban permetezzük a levegőbe, hogy homogénebb keveréket kapjunk, ami a tüzelőanyag keverék jobb égését eredményezi.

A karburátor üzemanyaggal szállítja a motort, de a szállított üzemanyag mennyisége a diffúzor vákuumától függ. Minél alacsonyabb a vákuum, annál kisebb a tüzelőanyag a motorba. A diffúzor olyan csatorna, amely a gázáramlás vagy a folyadékáramlás irányában nagyított vagy csökkentett keresztmetszetű. A homogén tüzelőanyag-keverék előállítása a levegő feleslegétől függ, vagyis az üzemanyag-levegő elegyben lévő levegő mennyiségének arányától és az üzemanyag tökéletesen égéséhez szükséges levegő mennyiségétől. A karburátor egy olyan komponens, amely a levegő fölöslegétől és a diffúzorban lévő vákuumtól függ. Minél nagyobb a vákuum a diffúzorban, annál nagyobb az üzemanyag mennyisége a karburátoron és a felesleges levegőcseppek a keverékben.

Karburátor-osztály:

A keverőszerkezet szerkezetétől függően:

• pillangó
• csúszkák

Torkok száma szerint:

• Egy torok
• Több torok

A légáramlás iránya szerint:

• függőleges
• vízszintes
• ferde
• vízgyűjtő

Az üzemanyag betáplálási módszer szerint:

• membrán
• úszók

Nyomásszint szerint:

• túlnyomás
• vákuum

A diffúzor kialakítása szerint:

• állandó diffúzor keresztmetszettel
• változó diffúzor keresztmetszettel
• pneumatikus vezérléssel
• mechanikus vezérléssel

Karburátor rendszerek tevékenysége:

A karburátor segédrendszereit főként a gazdaságosabb és megbízhatóbb motorteljesítmény miatt kezdték el szerelni a gépkocsikban, a sebesség és a motorterhelés széles tartományában. Ezek a rendszerek azonban alacsonyabb kibocsátást, több energiát és alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást biztosítanak.

Készenléti rendszer:

Ez egy olyan rendszer, amely szinte minden autóban található, amely karburátort használ az üzemanyag-befecskendezéshez. Itt van egy, nagyon fontos ok, és hogy a fő rendszer, amely egy diffúzorból áll, nem képes a motort kis sebességgel megfelelő keverékkel ellátni. Kis fordulatszámon nagy vákuum keletkezik, és a levegő sebessége olyan alacsony, és nem elegendő az üzemanyag megfelelő keverékéhez való tökéletes porlasztásához. Az alapjárati rendszer így a motort üresjáratban, vagy részben kis sebességnél megfelelő keverékkel biztosítja. Légtartályokból és fúvókákból áll, amelyek az alapjárati csatornába nyílnak. A keverék szabályozóján kívül, vagyis a fedélen keresztül vezet.

Ha a gázpedál nem mozdul el, a fedél lezárja a karburátorcsatornát, és nagyon magas vákuumot okoz. A nagy vákuum azt jelenti, hogy nagy mennyiségű üzemanyagot viszünk fel minimális levegőre, és az üresjárati rendszer fúvókákkal és légtartályokkal szabályozza ezt a tüzelőanyag-betáplálást, hogy megfelelő motoros égéskeveréket biztosítson az alapjáraton.

Átmeneti rendszer:

A karburátor átmeneti rendszerét az üresjárattól a motorterhelésig kapcsolják. Az alapjárati rendszerrel együtt üzemanyaggal szállítják a motort ebben az üzemmódban. A fő ok, amiért ez a rendszer megtalálható a karburátorban, az, hogy a gázpedál lenyomása után a nyomásszabályozó lépésről lépésre csökken, ami az üresjárati csatornából vett üzemanyag mennyiségének azonnali csökkenését okozza. Az átmeneti rendszer főleg akkor reagál, amikor a gázpedált lenyomják, így az alapjárati rendszer már nem elég erős ahhoz, hogy a motort vezesse, de a karburátor légáramlása még nem elég erős ahhoz, hogy a fő rendszer átvegye.

A karburátor kamra falában kis lyukak találhatók, amelyek a fedél szintjén találhatók. Amikor a szárnyszél éri el a nyílások szintjét, ebben a kamrában vákuum keletkezik. Ez egy nyomáskülönbséget eredményez a fedél előtt és után, majd az üzemanyagot eltávolítják az átmeneti rendszerből. Minél nagyobb a fedél nyitása, annál nagyobb a szerepe a motor üzemanyagellátásában, és az átmeneti rendszer fokozatosan kezdi átvenni a feladatot.

Gyorsítási szivattyú:

A teljesítmény jelentős változása káros hatással van a karburátorra. Ezt a hatást a gázpedál hirtelen lenyomása jellemezheti, amint a motor üresjáratban van, és ez a gyorsan lenyomott pedál miatt a karburátor azonnal kikapcsolja a karburátor üresjárati rendszerét. Ez az, amit a gyorsító szivattyú karburátor segédrendszerként szolgál az ilyen káros hatások kiküszöbölésére. Az ilyen gyors változás és a szükséges üzemanyag- és levegőellátás miatt a fő rendszer nem válaszol, és nem tudja átvenni a fő feladatot, mivel nem képes az égési keverékkel ellátni, mert a motor még mindig alacsony. Ez a gyorsítószivattyú, amely azonnal reagál a gázpedál bármilyen változására és nyomására. A gázpedál sebességétől függően, mennyi tüzelőanyagot fecskendez a szivattyú a karburátorcsatornába, ezzel kompenzálva a fő karburátor-rendszer meghibásodását és a gázpedál gyors leengedése miatt az üzemanyaghiányt.

Enricher:

Az enricher egy kiegészítő karburátor-rendszer, és ahogyan azt a neve is jelzi, a keveréket teljes teljesítményű és terhelési módban gazdagítja. Az enricert leggyakrabban a második karburátor kamrának tervezték, de ez a kamra már nem tartalmaz üresjárati vagy átmeneti rendszert. Ez csak a fő rendszer, amely teljes sebességgel működik, és teljes teljesítményre van állítva. Az enricher úgy van beállítva, hogy a lehető legtöbb levegőben működjön a kamrájában, és így teljes teljesítményt tud biztosítani.

Nincs terhelés-leválasztó:

Ezt a rendszert később hozzáadták a karburátorokhoz, és egy korszerűbb karburátor kialakítású csoporthoz tartozik. Ennek a rendszernek a többiek számára történő hozzáadásának fő oka az, hogy megakadályozza, hogy a motor leálljon a motorban, amikor kikapcsolták, amikor a motor túlmelegedett, a keveréknek nem volt szüksége szikra, hogy meggyulladjon és öngyulladjon. A motor kikapcsolása után néhány másodpercig futhat. Így a terhelésmentes szétkapcsoló megakadályozza az öngyulladást, miután a motor kikapcsolt állapotában többé nem áramlik be, így nincs benne semmi gyulladás.

Fojtószelep:

A fojtószelep nagyon fontos segédrendszer, különösen akkor, ha a motor még mindig hideg a csővel, és jelenleg nincs ideális égés. Közvetlenül a permetezés után az üzemanyag kondenzálódik a cső hideg falainak ütésével, és egy sovány keverék folyik a motorba, ami nem elegendő a motor futtatásához, és ezért kellően gazdagítani kell. A keveréket a hideg motor indítása után azonnal dúsítja a fojtószelep.

Mint minden berendezésnél, a karburátor meghibásodhat, és:

• Ellenőrizze a karburátor üzemanyag-ellátását
• Ellenőrizze a csatornákat és a szennyeződéseket (szűrők)
• Ellenőrizze vagy tisztítsa meg az összes karburátor fúvókát
• Ellenőrizze a fojtószelep működését
• Ellenőrizze a tűszelep úszó és gyorsító szivattyúját
• távolítsa el a kondenzvizet az üzemanyagban

Nézzen meg egy rövid videót a karburátor működéséről: